Mert mindig talpra esik

Azt hiszem,eljött az idő,hogy ezen gondolatok beforrjanak.Buta voltam, amikor azt hittem,attól jobb lesz. Az igazság az, hogy volt már ennél rosszabb is. Bár bevallom,jobb is volt..De ezt Te tudod a legjobban.Mindig előjön,aztán elvész. Így megy ez. Váltogatva magukat éjszakáról…

Végtelen történetek sorozata. Nem igazán akarok belegondolni ezekbe a dolgokba. amúgy meg? ---;---@Néha sajnálom,hogy egy tükör vagyok.

Oly sok átszenvedett éjszaka után ma már tisztán ki merem mondani : Készen állok. Nem azért mert nem tudok hátra fordulni, hanem mert már rég' rájöttem: Nincs értelme. -Látok lehetőséget az életemben, és tudom, hogy nem szabad feladnom..Persze ez nem jelenti azt, hogy…

Nem, ez nem alakult át. Inkább mondanám azt, hogy elveszett az önámító forgatagban, de itt szó sincs vissza alakulásról sem..de hagyjuk is, kár pazarolni ezen értékes gondolatokat.Csak egy dolog még, ha már így dobálom a…

(●̃•̃)(● ̮̮•) /█\♥/█\ Nem igazán, illetve nem kimondottan van kedvem most rebesgetni belső dolgaimat. Nem azért mert lenne bármi különleges, vagy történt volna bármi olyan. Csupán csak a Karácsonyi forgatagban lettünk kicsit unalmasak. 2012?..Hát remélem…

Kedvesem! Ez lesz Hozzád az utolsó levelem. Nem azért, mert elutazom, esetleg elmegyek valamerre. A távolság,ami köztünk feléledt újra, nem csupán fizikai valójában jelent meg, hanem érzelmileg is. Az az ember, akivel ma beszélgettem, Teljesen más, mint aki az utóbbi időben…

Már megint veled álmodtam. Éreztelek,öleltelek, és fogtam a kezed.Néha olyan jó lenne hozzád bújni, ..Te pedig megint úgy cirógatnál mint régen..Annyi minden történt, olyan dolgok, amik míg veled voltam, soha.. Jó lenne ezeket elmesélni neked..Jó lenne, ha megértenél..

megbántottál.bár tudnám az okát.habár.jobban belegondolva..nem igazán érdekel. a kapu mindig nyitott volt feléd, mindig vártam, hogy újra belépj rajta.kár volt hagynom, és kár volt gondolnom.itt nem fellángoló szerelemről van szó.csupán csak egy ismerős ember ismerős…

Kedvesem!Majdnem minden éjjel veled álmodom. Nem tudom különösképp az okát, hisz eléggé lefoglalom magam a hétköznapokban is ahhoz, hogy ne depizzek miattad.Mégis veled álmodom..És érdekes módon.. Mostanság a kedves barátnőd is szerepel az álmaimban, mint a Te igaz szerelmed.…

Hát ezt megszívtam.Vettem egy pizsamát, viszont itthon döbbentem rá..Füles van rajta.Ő így hívott.Mikor megvettem nem azt láttam benne, hanem azt, hogy milyen cuki,meg pöttyös,meg stb..Most, hogy felvettem kezdtem el érezni a súlyát..Miért kísértesz megint ?? Elegem van már…

http://www.youtube.com/watch?v=qHxlzcAPbBE&list=FLy0j0VFCBdLA93WXGPSf5Ew&index=2Nehéz lenne szavakba önteni azt, amit most érzek. Talán nem is kellene ezzel próbálkozni. Úgy érzem, egészen más ember lettem. Teljesen más dolgot hozott elő belőlem , mint amit vártam. Ez jó…

Először érzem azóta..Elég furcsa.. Persze jó értelemben. És ez a furcsa, ..hogy elképzelem  ..Van ennek értelme? Persze azt tudom, a Sors írva vagyon, a könyv pedig nyitva.Alakulni fog minden, ahogyan mennie kell. Én nem aggódom... és Ti ?

Túlságosan nagy a kíváncsiság..No persze nem az én részemről, szerencsére.Na de persze, nekem ilyenkor csend van.Sőt. De tudjátok mit ?Nem érdekel,

Ma megint veled álmodtam..Mikor ér már véget a (rém)Álom?....-:-'(

Mivel Szeretlek, és azt akarom, hogy boldog légy, ..Megkíméltelek ..--De azt hiszem én megint vissza zuhantam. 

Kezd elnyomni néha egy fura érzés.Ne kérdezd, én sem tudom megmondani. Nem is akarom...Csak mégis olyan fura...!Na mindegy, amúgy telnek a napok, ..És tegnap volt először azóta, hogy újra éreztem ezt a valamit.Egyet tudok: Nem akarom többet.! ..Sajnos, és szerencsére.Még csak egy…

Jó, hogy kezdek újra magamhoz térni. Hogy érzek erőt, és érzek bátorítást. És mást is érzek, bár ezt nehéz lenne pontosan elmagyarázni, egy biztos: Jobb.Sokkal jobb.Nem csak a helyzet, hanem az életem ezen része is. Igen, de nem tudom, kinek lehet köszönni.Magamnak?-részben, de…

"Elmentél,és magaddal vittél engem is,aki itt maradt,nem hasonlít hozzám." .. 

Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan…

Mi van a sorok között? És mi rejtőzik az egészben? Annyira szeretném tudni.Hogy mi jár a fejedben, mit gondolsz.Hiányzom-e?Eszedbe jutok-e néha ?---De nem értem, hogy lehet ennyire egyedül hagyni.Ennyire tönkre tenni, ennyire bántani?Mire jó ez ?Pár dolgot biztosan elértél…

Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad. A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, legalább azt köszönjed. Ne vádolj, ne fogadkozz, ne légy komisz magadhoz, ne hódolj és ne hódits, ne csatlakozz…

Talán az én hibám az egész.Mondjuk..Ezen már kár rágódni is, hiszen a múltunkon nem tudunk változtatni.De azért mégis elgondolkoztat.A múltat akarom.A régi életem akarom.mert Szeretem..