Mert mindig talpra esik

Ez a hét az utolsó előtti hetem,,..itt fent, Budapesten. Ugyanis, megérett a döntésem, és eljött végre a szabadság ideje.Amióta elhatároztam, azóta meg is könnyebbültem végre. Sokkal szabadabbnak, és lazábbnak érzem magam! Igen, azért ez a majdnem 2 év , és még az előtte…

Valahogy még sem olyan könnyű elszakadni, mint ahogyan azt előre terveztem,.Habár..Lehet,hogy most még csak ijedt vagyok egy kicsit, de mégis azt gondolom,hogy jól döntöttem...Egyébként jó lenne más irányba is eldőlni, de azért az már túl nagy falat lenne nekem..:)) Na…

Nehéz volt,de elszántam magam. Ha lehetne is valamilyen visszaút, akkor sem forgatnám vissza.Lényeg a lényeg, sokkal felszabadultabb lettem..A nagy kő leesett, az én szívem pedig kezd tele lenni édes nyugalommal.. :-)Úgy érzem,végre készen állok megnyílni, és ismerkedni!…

Attól,hogy taszítom, még hiányzik az érzés...De sajnos most más dolgokkal kell foglalkoznom!