Mert mindig talpra esik

2011.Július 24.
Én: Szija
Ő:Szevasz
Én:Mi ez a szevasz?
Ő: Semmi
Én: Tényleg nem akarsz látni ?
Ő:Így van.
Én: miért nem ? rossz ha látsz? vagy van már valakid? 
Ő: bazdmeg egyedül akarok lenni      ►( és itt szakadt meg a facebook beszélgetés. Kár, hogy a többi nem.. )
 

Kimentve, megörökítve. Csak azért, hogy emlékezzek arra, hogy miért is fordítottam hátat.
Hogy ne történjen meg az,hogy egy nap mégis vissza fordulnék. Egyébként elég furcsa vissza olvasni, így rá fél évre..
A színvonal és a beszédmód. Ugye más is érezte azt az utálatot amit sugallt?
Többet nem hagyom, hogy bárki így beszéljen velem.
Mellesleg. Ma isteni ötletem támadt.
na és talán kissé egyénileg kezelem némely dolgaimat. Persze nem szélsőségesen, csak egyedileg. Annyira ragaszkodok az elveimhez, és annyira szeretném azokat érvényesíteni..
Ami mégis a legdurvább: 
                                 - már nem megy úgy a "nyelem mint kacsa a nokedli-t " téma a problémákkal. Legalábbis ezen irányultságú problémákkal már-már inkább a hátam fordítása veszélyeztet egyes embereket mint más.
Talán ez azért van, mert lelkileg megsértettek,tönkretettek,és mára már egy tök bunkó ember lettem.
Na, de akkor mi van ? Attól még tudok szívből szeretni, és tudok pozitívan nézni a világ elé, viszont sajnos sokkal de sokkal talpra esettebb és nyitottabb lettem az újdonságokra is, de ami a legdurvább, hogy néha magamon is meglepődöm, mennyire ki tudok kelni magamból, ha arról van szó, hogy védeni kell önmagam.
Bár' mindig ilyen lettem volna...