Érdekes.Egyszerre 2: Az egyik vágyódik a biztonságot nyújtó szilárd ketrecre..arra, ami kizárta őt végleg.
A másiknak viszont még fogékonyabbak lettek a receptorai..Szomjúsággal tekint a levegőben érződő dolgokra..Leírhatatlan...-
Pezsgés.Talán mindig is 2 volt...Mégis, muszáj hagyni, és engedni.Rosszat nem kívánok, még ezek után sem. Csakis jót, de azt töménytelen mennyiségben.
De korai még leszűrni a tanulságot a történésekből.( Kár,hogy már megtettem ) A világ vár, és én érezni akarok.
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.
Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.
De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.
Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.
Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?
Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.
Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.
Ady Endre
