Azt hiszem,eljött az idő,hogy ezen gondolatok beforrjanak.
Buta voltam, amikor azt hittem,attól jobb lesz.
Az igazság az, hogy volt már ennél rosszabb is. Bár bevallom,jobb is volt..De ezt Te tudod a legjobban.
Mindig előjön,aztán elvész. Így megy ez. Váltogatva magukat éjszakáról nappalra.
és néha tényleg azt érzem, hogy nem lett jobb, bár néha meg a gondolatokat is sajnálom erre a témára, annyira nem érdekel. Mégis, néha azt érzem jogtalan az a túlnyomó önvád, melyet magamra zúdítok..
Hogy hol húzódik az igazság, és, hogy mi ez valójában azt csak Te tudod drága Mimi.
Én már sajnos rég elvesztettem a fonalat a saját univerzumomban, valahol a valódi énem mellet.
És bár régen imádtalak Téged Mimike, most azt mondom.. : Bárcsak ne léteznél..
Mert miattad történt ez az egész, miattad lettem az, aki, és miattad nem tudok újra bízni.
Rossz tanácsokat adtál, és buta voltam, hogy hallgattam Rád.
soha nem lesz már semmi sem olyan, mint volt.
És ezt csak Neked köszönhetem.
Ezért hálásnak kell lennem, kérdem én ?
Drága Mimike!
2011.12.30. 10:58 Raisin
Szólj hozzá!
Címkék: belső
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://snapcat.blog.hu/api/trackback/id/tr953506531
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
